-
Csodákat sohasem vártam
Csodákat sohasem vártam
Lassan fogy az út hazafelé
S elfeledem mennyi bánat ért
Az élet bizony engem sem kímélt
Oly sokszor volt keserű az ébredésCsodákat sohasem vártam
Bár álmomban sok csodát láttam
A valóság bizony mást mutatott
Könnyem, a lelkemen folytUtamon olykor visszanézek
S emlékek rohannak a hideg szélben
Oly sokszor tűzött a Nap reám
Vonzottak az álmok egy életen átSzívtelen Nap ma már kacag
Álmaimból, délibáb maradt
Lábam ma már félve lép
Hajam színe is megváltozott régCsodákat sohasem vártam
Álmaim, csak könnyeket kínáltak
De tudom, hogy egyszer rám találnak
S megelevenednek a valóságbanLassan fogy az út hazafelé
A sok elhervadt virág újra életre kél
Utamon együtt dalolnak velem
Visszahozzák az álmokat, s emlékeketCsodákat sohasem vártam
Csak az álmaimra vágytam
Sírni soha senki nem látott
Bár a lelkem oly sokszor felkiáltottUtamról lassan hazaérek
Kiszínezem a sok emléket
Unokáimnak elkezdek mesélni,
hogy hogyan lehet könnyek nélkül élniCsodára ne várjanak,
mert a csoda Te vagy önmagad
Mindig mosollyal ébredj
Álmod, az utadon végig kísérjen(Jolie Taylor)