Én mást nem adhatok neked

Én mást nem adhatok neked,
csak fénnyel telt éveket
Vigyázok Rád, hogy az úton el ne ess
Szárnyakat adok, hogy repülhess

Szavaimmal simogatnálak
S ha utolérne mégis a bánat
Leszek tűz, mely égni akar
S csókokba fojtom bánatodat

Én mást nem adhatok neked,
csak örömkönnyeket
Neked adom minden hitemet,
ha a Tied már nem leled

Szárnyaljunk együtt a magasba fel
S ha úgy érzed bennem hiszel
Repüljünk együtt szabadon
S hogy le ne zuhanj, szárnyaimat neked adom

Mert én nem adhatok mást neked
Mint soha el nem múló szeretetet
Életedhez erőt és hitet
S minden pillanatot, mi körülvesz

(Jolie Taylor)