Folytatás..21

  ←→ 

 

Másnap éppen húsvét első napja volt és elmentem a barátnőmmel a körhintához. Hát kit látnak szemeim azt a fiatalembert, akire előző nap a kaput rácsaptam.
Ő azon nyomban odajött és elkezdett beszélgetni velem, majd egész estét vele töltöttem, nem lehetett levakarni sem. De hamar eljött az idő mivel a Lajos testvérem azt a parancsot adta ki, hogy elmehetek, de mire ő haza ér akkora nekem otthon kell lenni, mert különben kapok. Hát nem mondta hogy mit én meg arra gondoltam, hogy akkor jól elver, ezért még kilenc órakor elmentem haza és az újdon sült barátom is velem tartott. Másnap már kora hajnalban keltettek a testvéreim hogy ébresztő, mert mindjárt jön a vőlegény locsolkodni. Akkor ott azt gondoltam, hogy talán látnok az én testvérem, de később kiderült hogy az előbb említett legény visszament diszkóban és a testvéreimnek mindent elmesélt, már, mint hogy haza kísért és nyugodjanak meg, már ez óta alszom is. Hát tényleg jött is a locsolkodó aznap hozzánk, majd vagy hat hónapig jártunk együtt. Végtelenül rendes fiút ismertem meg benne, de hogy is, mert volna tisztességtelen ajánlatot tenni, úgy megverték volna a testvéreim ezt ő is tudta, de szerintem nem is olyan családból származott. Eljött a szeptember és Lajos bátyámnak az eljegyzése Marikával. Előre közölték velem hogy ne is haragudjak meg, de nem lesz ott az eljegyzésen a Pista. Akkor úgy gondoltam, ha nem akkor nem. Nem volt olyan nagy parti csak a kettő családnak a tagjai voltak jelen. Hát ott megláttam egy igazi férfit és mindjárt eltalált Ámor nyila, hát igen szerelmes lettem akkor és ott tizenhat évesen a leendő sógornőm testvérében. Mit is mondhatnák róla, mint hogy egy nagy dumás volt, ilyet még a filmekben sem láttam. Az elkövetkező napokban már rá sem néztem az előző barátomra, ma úgy gondolom, itt követtem el egy hatalmas nagy hibát, de akkor ott még nem tudtam ezt. De az érzelmeimre hallgattam és nem az eszemre. Kimondhatatlanul boldog voltam és úgy éreztem ez az érzés bennem mindig élni fog.

 ←→